Ez év április 20-án lenne 90 esztendős Mohayné Katanics Mária, aki azonban immár több mint két éve itthagyta a földi világot. Hogy mégis mennyire itt él sokunk szívében, bizonyítja az a vastag kötet is, amelyet Katanics – „A legmélyebben átélt szellem mágusa” címmel mintegy másfél évvel távozása után a Szilágyi Erzsébet Női Kar jelentetett meg emlékére. Ez a kórus az ő gazdag életművének különleges „alkotása”, amely akkor is maradandó, ha az együttes hivatalosan már sok éve nem működik.
Katanics Mária világlátására és egész életpályájának alakulására döntő hatással volt mindaz, amit szülővárosában, Baján az elemi ismeretektől kezdve az érettségi és a népiskolai tanítói oklevél elnyeréséig a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek intézetében kapott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezető tanszakának elvégzése után, 1952-től egy gazdag és változatos zenepedagógiai pálya indult meg, amelynek legfőbb állomásai a Cinkotai Tanítóképzőtől a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumon, majd a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolán át a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskoláig,. az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Ének-zene Tanszékéig és a Zeneakadémia Tanárképző Intézetéig íveltek, sőt vendég-előadások, nyári tanfolyamok révén kiterjedtek a bel- és külföldi felnőtt továbbképzésre is. Minden korosztály tagjai, az általános iskolásoktól a gimnazistákon át a zenetanár-jelöltekig és a már működő pedagógus-karvezetőkig, feledhetetlen, életre szóló zenei és emberi útravalót kaptak tőle.
Mérhetetlen tudásszomj vezette, amikor a Főiskolán titokban, tiltással dacolva a zenetudományi tanszak óráira is bejárt, majd pályakezdő tanárként egyúttal népzenekutató munkát is végzett Lajtha László mellett. Talán még Lajthánál is szorosabb kapcsolat fűzte rajongva tisztelt tanáraihoz: Bárdos Lajoshoz és Kodály Zoltánhoz. Egyes műveik születésekor néhány kiváló társával együtt „próba-énekesként” jelen volt, és később karnagyként mindhármuk műveinek kiemelkedő tolmácsolója lett. Bartók és Kodály kórusműveiről mélyértelmű és minden karvezető számára tanulságos írásokat is publikált.
Jómagam tizenhat évesen, a nagy kórushagyománnyal rendelkező Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulójaként ismerkedtem meg Katanics Máriával, és az ő mély zeneisége, karizmatikus egyénisége, zseniális pedagógiája hatására döntöttem a zenei pálya mellett. Alapító tagja lehettem a Szilágyi Erzsébet Kamarakórusnak, és ott lehettem 1961-ben Debrecenben, amikor a gimnazista korú lányokból álló együttest érett muzsikálása alapján már első szereplésekor a nőikarok közé sorolták a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. Ma is megborzongok, amikor arra emlékezem, milyen volt Katanics Mária keze alatt énekelni Bárdos: Magos a rutafáját, Karai: Csak azért szerettemjét, Bartók: Isten veledét, és milyen erős összetartozást jelentett a sok próba, fellépés, közös élmény a kórus valamennyi tagja számára.
